udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Névmutató:
Pongrácz Károly
2002. március 12.
Nagykárolyban vagy a környező településeken élő, illetve innen külföldre települt képző– és fotóművész — Czumbil István, Erli Mária Tünde, Stefan Gnandt István, Gui Demeter, Lázin Csaba, Lendvay Zoltán, Murvai Ervin Szabolcs, Murvai György, Nagy Gyula, Némethi Smaranda, Virginia Piscorean, Pongrácz Károly, Franz Ritzmann Ferenc és Vénig László — alkotásaiból nyílt kollektív tárlat márc. 10–én Nagykárolyban. /Kollektív tárlat Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./2007. március 21.
Hivatali visszaélés és a közérdek megsértésének gyanújával indított vizsgálatot Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök ellen a nagyváradi ügyészség. Értesülések szerint az elmúlt év végén Kiss Sándor Koncsek Zitával, a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjével közösen igényelt és kapott a Fogyatékkal Élőkért Felelős Országos Hatóságtól 2,5 millió lejt a kágyai Integrációs és Terápiás Foglalkoztatási Központ felújítására. Az ügyészségi szóvivő szerint mindkét érintett tudott arról, hogy a kágyai intézménynek jelenleg otthont adó ingatlant visszakérték az egykori tulajdonos, gróf Pongrácz Jenő leszármazottjai. Azzal is vádolják Kisst, hogy a Magyarországon élő grófi leszármazottakat, Pongrácz Károlyt és Pongrácz Vilmost segítette a visszaszolgáltatásban. Kiss Sándor elmondta: semmiféle értesítést nem kaptak az ügyészségi eljárásról, ellenben a Bihoreanul román lapban megjelent cikk nyomán alakítottak egy bizottságot, amelynek célja az ügy kivizsgálása. A közigazgatásilag Székelyhídhoz tartozó kágyai intézményben 55 felnőttkorú árvát és fogyatékkal élő fiatalt gondoznak. Koncsek Zita szerint politikai lejáratási kampányról van szó. Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus elfogadhatatlannak tartja Kiss Sándor eljárását. /Gergely Gizella: Tatarozták az örökséget. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./2017. május 3.
Erdélyi festők mutatkoztak be Brüsszelben
Három festő Erdélyből címmel állították ki a nagyváradi Katona György, a szatmárnémeti Kovács Emil Lajos és a dobrai (Szatmár megye) Pongrácz Károly festményeit a brüsszeli Európai Parlamentben (EP). A táj- és életképek Erdély sokszínűségét mutatják be az érdeklődőknek
A három különböző országban, Romániában, Magyarországon és Ausztriában élő és alkotó festőművészek művei Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők szervezésében jutottak el az EP-be. A kiállítás szerdai megnyitóján Tőkés László és több más EP-képviselő mellett a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola küldöttsége és a Székelyhon, valamint a Csíki Hírlap munkatársai is jelen voltak.
Az évek során a legkülönfélébb hatások, ábrázolási módok és irányzatok tettek mély benyomást munkásságukra, de egyvalamit mindhárman továbbvittek a művészetükben: magukénak vallják az erdélyi, nagybányai festészeti hagyományokat. A kiállított olajfestmények három festőművész látásmódját, három különböző életút tapasztalatait ábrázolják, miközben felszínre hozzák a közös képzőművészeti gyökereket.
Ezeken a gyökereken keresztül érkezünk meg Erdélybe, a romániai magyar közösséghez. Így jutunk el ahhoz a közel másfél milliós nemzeti kisebbséghez, amely ezeréves szülőföldjén ma is élő tradíciókkal, sajátos természeti és kulturális jegyeivel nem csupán Romániát, hanem Európát is gazdagítja – számoltak be elöljáróban a kiállítókról.
- Ha meg akarnak érteni minket magyarokat, erdélyieket itt az Európai Parlamentben, elég ránézni ezekre a képekre. Romániából erdélyiként érkezni semmi ellentmondást nem szül, sőt inkább sokszínűséget jelent – mondta el Winkler Gyula. Sógor Csaba kiegészítette, minket erdélyieket sok hatás ért az évek során, úgy a románok, mint az Osztrák Magyar Monarchia részéről, így ezek a hatások érződnek a festők munkáin is.
Minden alkotóművésznek, legyen az festő, szobrász, zenész megtiszteltetés Európa virtuális központjában, az Európai Parlament emblematikus épületében bemutatkozni – vezette föl a kiállítók méltatását Murádin Jenő művészettörténész.
„A három erdélyi alkotó közül Pongrácz Károly esetét látom különösen jellemzőnek, akinek először jutott ki a parttalan világlátás esélye. A kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen megkezdett tanulmányait Bécsben folytatta, hogy azután ott, az osztrák fővárosban telepedjék le. Festményeit nézve, témáiban szinte tapintható utazásainak betelhetetlen éhsége. A Szatmárnémetiből származó Kovács Emil Lajos úgyszolván földije Pongrácznak. De teljesen más alkat, akit szülővárosa és különösen a hozzá közel eső egykori nagybányai festőtelep hagyományai vezették a festészet útján. Témája elsődlegesen a természeti táj, ebben a műfajban érzi legotthonosabban magát. A nagyváradi születésű, majd a dunántúli Pápára áttelepedett Katona György képciklusa a szülőföld iránti nosztalgikus érzések foglalata – mondta el Murádin.
Hozzátette, kényszerűségből vagy más okokból a szülőföldet elhagyók lelkébe kitörölhetetlenül beleég a honvágy, az odahagyott tájak, városok, falvak képe, többek közt ez mutatkozik meg a kiállított festményeken.
Tamás Attila / Székelyhon.ro
lapozás: 1-3